A Nyugati gondolkodást már az ókor óta az a nagy kérdés foglalkoztatja, hogy az egész hogyan őrizheti meg integritását a részek szétesése ellenére. Ennek az eredménye egy furcsa romantikus irónia: a körülmények végtelen permutációinak puszta ismétlődése révén a kérdés maga olyan állandóságot nyert, amely túllép azokon a konkrét egészeken és részeken, amelyek kapcsán felvetődött, és magasabb szférákba emeli azt, mint azok a mulandó körülmények, amelyek kezdetben meghatározták. Ez a transzcendens iránti vágyakozás az a nagy, megbonthatatlan csomó, amely a Nyugati civilizáció vitorláit a magasban tartja, és aligha kell hozzátenni valamit Whitehead jól ismert megállapításához, miszerint „az európai filozófiai hagyomány legbiztonságosabb általános jellemzése az, hogy Platónhoz fűzött lábjegyzetek sorozatából áll”. 

A modern tudományegyetem, amelynek úttörője Németország volt de ma már mindenhol domináns, a humán tudományok különálló diszciplínákra való felosztásának elvén működik. Elsődleges küldetése, amint a neve is mutatja, a kutatás; ez alatt a kulturális tapasztalatok egyre szűkebb területein való folyamatos új felfedezések feltárását értjük, amely csak azért áll meg, hogy ezeket a már meglévő tudományos ismeretekkel összegezze.

Kuhn klasszikus „paradigma” elmélete kapcsán gyakran elfeledkeznek arról, hogy a kutatóegyetem és az általa képviselt tudományfogalom szintén paradigmák, sőt, az ismeretelméleti kutatás történetében a legsikeresebb paradigmák közé tartoznak. Egyre inkább kristályosodik azonban az a megértés, hogy – legalábbis a humán tudományok területén – a tudás mai szervezete csak azt eredményezi, amit a közgazdászok csökkenő határhozamnak neveznek; hogy az atomisztikus egyetem diszkrét részei folyamatos bomlásnak vannak kitéve, és ezért eljött az idő, hogy áttörjünk valami… régebbi, de ugyanakkor új felé.

A holisztikus humanizmushoz való visszatérés, amelyet az örökérvényű kérdések vezérelnek – egy vállalkozás, amelyet az angolszász világ soha nem hagyott teljesen fel, és amelyet Európában is gyakran újjáélesztettek – az a zászló, amelyet a Carlsbad Intézet kitűzött maga elé. Ezek az elvek vezérlik a Carlsbad Intézetet a társadalomtudományok és a humán tudományok integrált egészként való helyreállítására, amelyet minden esetben szabad, nyitott és érték-semleges szellemben kell végrehajtani. A közép-európai nemzetek mélyreható tudományos hagyományaira támaszkodva az Intézet reméli, hogy elősegíti a klasszikus humanista szellem kialakulását a holnap gondolkodóinak generációjában. 

Bár elsősorban a tudományok ápolására összpontosít, az intézet célja, hogy az akadémiai körökön túlmutatva együttműködést és párbeszédet folytasson a művészetek, az üzleti élet és a politika jeles képviselőivel. Carlsbad, az Európa szívében fekvő történelmi fürdőváros, amelynek tartós varázsa évszázadok óta vonzza a kontinens legmélyebb gondolkodóit, hogy bejárják dombjait és élvezzék vizeit, ideális helyszínt kínál ehhez a munkához. A Carlsbad Intézet egy új, holisztikus és interdiszciplináris humanizmus magvait ülteti Közép-Európa termékeny talajába, miközben a legjobb közép-európai kozmopolitizmus hagyományainak megfelelően továbbra is a távoli tájakra tekint. Célja, hogy mély gyökereket verjen az új elméleti paradigmák és az intellektuális gyümölcsök számára, hogy azok az egész társadalomban kihajthassanak, és hogy egyesítse a spekulatív gondolkodás könnyedségét a politikai döntéshozatal komolyságával.

A Carlsbad Intézet küldetését különböző tudományos kutatási kezdeményezések támogatásával fogja megvalósítani, ideértve többek között konferenciák, kollokviumok és előadások szponzorálását, tudományos publikációk elősegítését és támogatását, a hallgatók és fiatal szakemberek közvetlen oktatását, valamint korunk legnagyobb gondolkodóink népszerűsítése az ingyenes és nyilvános online folyóiratunk, a Carlsbad Considerations által, amely a társadalmi gondolkodás minden területén vezető tudósok innovatív munkáit fogja közzétenni azzal a céllal, hogy a kortárs gondolkodás legújabb eredményeit mindenki számára elérhetővé tegye. 

A Carlsbad Intézet munkája iránt érdeklődők további információkat találnak a carlsbadinstitute.org oldalon.

Dr. Martin Hähnel, igazgató
Christopher Gadsby
Seweryn Górecki
A.W. Taubenberger